A fejedelemnek csupán érintőleges kapcsolata volt a felnőtt kort megélt fiaival.
II. Rákóczi Ferenc első gyermekét nem a történelem vihara szakította el a fejedelemtől, hanem egy végzetes betegség. A kis Lipót négyéves sem volt, mikor elragadta a halál, gyászba borítva ezzel Rákóczit és feleségét, Sarolta Amália hercegnőt. Akkoriban persze nem volt egyedi, hogy egy gyermek nem éli meg a felnőttkort. 1700-ban aztán megszületett József, majd a következő esztendőben György.
Az utóbbi gyermek világra jöttekor Rákóczi már a bécsújhelyi börtön lakója volt, ahová felségsértés gyanújával zárták a Habsburgok.
hol jobbára nagyvilági, olykor léha életviteléről volt közismert,
a feljegyzések szerint a párbajozás sem állt távol tőle. Később Párizsba költözött, ahol 1736-ban született egy házasságon kívüli lánya, Josephe-Charlotte. Ő 1780-ban apácaként hunyt el egy párizsi zárdában, így az apját végül nem ismerhette.
Rákóczi József később Madridban is felbukkant, majd apja halála után átvette annak rodostói udvarát. A Rodostóban élő száműzött magyarok örültek a hírnek, ám a korabeli feljegyzések szerint hamar csalódtak. Mikes Kelemen, a fejedelem íródeákja lesújtó képet festett Rákóczi Józsefről.
„Vigasztalásunkra vártuk ezt az ifjú fejedelmet, de szomorúságunkra jött”
– írta Mikes, aki szerint Rákóczi József nehéz természetű, hirtelen haragú ember benyomását keltette. Olyan valakinek tűnt, akit nem a köz, hanem a magánérdek motivál és visszaél azzal a ranggal, melyet apja révén kapott.
Rákóczi József, a fejedelem második gyermeke kiskorában. Forrás: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
Rákóczi József aztán örömmel vette, hogy I. Mahmud török szultán erdélyi fejedelmi címmel kecsegtette és cserébe elvállalta, hogy kuruc sereget szervez Erdély felszabadítására. A Rákóczi-fiút a hadjárat közben érte a halál egy Csernavoda nevű településen, amely ma Bulgáriához tartozik. Mikes Kelemen így emlékezett Rákóczi József halálára:
„Tizenkét órakor délben a szava elállott, és igen nagy forróságban volt, és csak a jajgatásáról vettük észre, hogy szenved.
Két órakor délután a pap fel akarván néki adni az utolsó kenetet, amidőn az imádságot elkezdé, az Istennek adá lelkét 38 esztendős korában. Az Úr irgalmazzon néki!”
Sarolta Amália, a Rákóczi-gyerekek édesanyja. Forrás: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
ha az atyja nevelhette volna, mind más természetű lett volna.”
Mikes szerint méltatlan volt a Rákóczi névre… Rákóczi Józsefet Csernavodán temették el a helyi templomban, majd hosszú évekkel később az ő hamvai is Kassára kerültek. Az utolsó kívánsága az volt, hogy az édesapja mellé temessék Konstantinápolyban, de ezt nem teljesítették.
„Már itt két Rákóczit temetünk el, a harmadikat Isten éltesse, az nem eszik török kenyeret” – utalt írásában Mikes Kelemen a másik, még élő Rákóczi-gyerekre, Rákóczi Györgyre, aki szintén Bécsben nevelkedett, ő a marchese della Santa Elisabetta nevet kapta. 1725-ben beiratkozott a páduai egyetemre, majd Franciaországba szökött, onnan pedig 1727-ben Rodostóba látogatott atyjához.
A fiút boldogan fogadta a száműzetésben élő fejedelem, ám hiába kereste a kedvét, Rákóczi Györgynek nem tetszett a rodostói egyhangúság,
a miatta rendezett vadászatok sem hozták lázba, így visszatért Párizsba, ahol Terislaw gróf néven élt tovább.
Rákóczi György gyerekkori ábrázolása. Forrás: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
Kétszer nősült, a második házasságából született meg az egyetlen fia, György, aki viszont hároméves korában meghalt. Rákóczi György egészen 1756-ig élt és Párizsban hunyt el. A francia főváros közelében, La Chapelle község temetőjében helyezték végső nyugalomra, ám a sírját idővel felszámolták. Vele halt ki a Rákóczi-család férfiága…
Nyitókép: II. Rákóczi Ferenc három gyermek édesapja volt. Forrás: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
Következik: Így kezdődött a Rákóczi-szabadságharc.
Forrás:
Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Osiris, Budapest, 2004 (Millenniumi Magyar Történelem. Életrajzok).
